A kutatás során vizsgálták a fájdalom mértékét egy nullától százig terjedő skálán. Továbbá összehasonlították azt is, hogy milyen mértékben korlátozza a mindennapi tevékenységeket a két kezelési módszer, a visszaesés mértékét és a munkaképtelenség mértékét is vizsgálták.

A körömszabályzót viselőknél nyugalmi állapotban 19, terhelésnél 42, míg az operáltaknál nyugalmi állapotban 17, míg terhelés során 55 – re ítélték meg a fájdalom szintjét. Egy héttel a kezelés megkezdése után ismét összehasonlították a két csoportnál a fájdalom mértékét és a körömszabályozót használók átlagosan 10-es értéket adtak meg, míg az operáción átesett betegek jóval magasabb, átlagosan 50 körüli értéket adtak meg.

A kezelés időtartama a spangét viselőknél átlagosan 77 nap volt, míg az operált betegeknél átlagosan 25 nap. A spangét viselők átlagosan 0,7 nap után voltak képesek cipőt viselni, míg ez az érték az operáltak esetén csak 19,4 nap után következett be. A spange viselése tehát jóval komfortosabb, mint az operáció utáni időszak.

A visszaesés aránya a spangét viselőknél 19% (21 páciensből 4), míg az operáción átesetteknél 15% -nál (20-ból 3 fő) tapasztalták a kiújulás lehetőségét. Az operált betegek azonban átlagosan 14,2 napot voltak kénytelenek a munkahelyüktől távol tölteni, míg a spangét viselő csoportnál nem jelentkezett ilyen probléma.

Összességében tehát a körömszabályozó kapcsok egy relatíve fájdalommentes kezelési formái a benőtt köröm kezelésének. Az operációhoz képest jóval kevesebb mellékhatással jár és viselete kevésbé korlátozza a mindennapi életet. Elsődlegesen tehát a körömszabályozók alkalmazását ajánljuk és csak az igazán súlyos esetekben az operációt.

A disszertációt magyarra fordította és összefoglalta: Dr. Gyarmati Lajos